Igyekeztem az utolsó napjaimat teljes mértékben kihasználni Miamiban. Először úgy gondoltam, hogy május közepén akarok cserélni, aztán rájöttem, hogy nincs sok értelme halasztgatni a dolgokat, mert az idő csak telik és egyre csak telik... Lehet hogy ott lett volna egy hónapom jólérezni magam, de úgy döntöttem 2 hetet várok csak a cserével. Ezalatt az idő alatt lesz időm összepakolni, elbúcsúzkodni az emberektől és a várostól, hogy őszinte legyek igencsak sűrűre sikeredett ez a kis idő. Mint ahogy azt a Mörfi törvényei is írják, ilyenkor indul be az élet amikor már elmegy az ember, és tényleg mindenféle szempontból így volt ez most is. Zsuzsi és Lucya kitalálták, hogy szerveznek szerdára egy buszparty és közölték, hogy jobban teszem, ha én is megyek. Több se kellett... Hétfőn kitalálták és szerda este már buli volt. 53 embert csődítettek össze, fejenként volt egy bizonyos összeg, amit a buszbérlésre és a piákra kellett adnunk. Összesen 700 dollárért vásároltak italokat a csajok. Ahogy ez az EF-hez szokás, mindenki kirittyentette magát, mint szaros Pista neve napján és indulhatott a buli. Este 10-kor startoltunk a suli elől. Ezek a buszok körülbelül 50 embert bírnak el összesen, na mi ezt egy kicsit meghaladtuk, de nem volt probléma belőle. Nagyon jól lett összeválogatva a csapat, jöttek minden országból képviseltetni magukat az emberek. Mikor mindenki felszállt a buszra kicsit problémáztunk rajta, hogy nincs mindenkinek ülőhelye, így később is indult el a busz olyan 20-30 perccel. Az elején még mindenki szépen nyugodtan üldögélt, hallgattuk a zenét, beszélgettünk ilyesmi... Ahogy telt múlt az idő azt vettem észre, hogy mindenki a kapaszkodókon lóg, a föld tocsog az alkoholtól és mindenki meg van őrülve. A szervezők persze próbálták tartani a rendet, de nem nagyon jött nekik össze. Sikeresen mindenki segg részegre itta magát. Volt ott I'm in Miami Bitch-en keresztül minden. Remélem nem kell bemutatnom ezt a számot! ;):D Én végig a VIP részben szürcsölgettem a kis italomat és hívtam hátra a csajokat táncolni. Végig egy nagyon kedves norvég csajjal voltam, akivel rengeteget nevettünk és táncoltunk. Mikor a többiek leszálltak a buszról cigiszünetre mi akkor sem hagytuk abba a bulit. Hogy miért van ennek a lánynak nagy jelentősége? Majd kiderül... :) A videón vele táncolok épp a cigiszünetben. Remélem nem okozok ezzel közbotrányt. :D De tudjátok mit? Nem érdekel!!!
Szóval a buli lezajlott a maga sajátos kis menetében. Pont akkor lett vége, amikor mindenki a topon érezte magát. Mindenki annyira belejött a buliba, hogy nem hagyhattuk abba hajnali 2-kor, ígyhát fogtuk magunkat és lementünk a partra tovább szűrni. Valaki felvetette az ötletet, hogy mi lenne ha nekiállnánk fürdeni az óceánba. Nos aki ismer az tudja, hogy nekem nem kell ilyeneket kétszer mondani. Azzal a lendülettel futottunk be a vízbe ki ki a sajátos kis lenge viseletében. (megjegyzem senki nem volt meztelen... egészen a vízig) :DD Nagyon kellemes volt az éjszakai kis fürdőzésünk. Rengeteget nevettünk és végre mindenki elengedte magát, egy józan ember se volt a bulin. Ha hazamegyek egy ilyen bus partyt otthon is bejátszunk majd. ;) Húúú pont most hallgatom a Roxy-t online és pont az a szám szól, amire a bulin táncoltunk. :))))
Szóval hogy is végződött a kis buli? Mikor leszálltunk a buszról a Natalie nem jött velünk a partra, valahol elkeveredett... Mint utóbb kiderült nem aludt egyedül a lány, sőőőt nemhogy nem aludt egyedül, hanem 4-ed magában ébredt reggel valahol az 5-dik emeleten, és ahogy hallottam nem ez volt az első alkalom. Ezzel a lánnyal életemben először a bus partyn beszélgettem, de ő is ott volt már január óta Miamiban, ahogy én. Mindenesetre meglepett a hír... ki nem néztem volna belőle. A mindennapokban kis csendes, nem kelt feltűnést és kiderül, hogy ő az iskola ribanca... :P szééép
Mindenesetre nagyon jó buli volt és azóta is mindenki emlegeti. Bárcsak visszamehetnék még egyszer. A barátaim jövő héten csinálnak még egy bus partyt. Nekik az lesz az utolsó... Ugyanis a legtöbben mennek haza május 31-én. Uhh bele se merek gondolni mekkora buli lesz az is, csak megfájdul a szívem. Az utolsó 2 hétben nagyon sok új barátra is tettem szert, egyet külön ki is emelnék. Ő lesz a következő bejegyzésem témája. Az ő neve Carlos Diaz, de mi csak Carlitosnak hívjuk... :P
