Los Angeles
Április 10-én összefogtunk a srácokkal és elutaztunk Los Angelesbe városnézésre. Hogy őszinte legyek egy napon nem lehet említeni Miamival... Úgy éreztem, hogy végre megérkeztem Amerikába és eddig csak valami elkorcsult spanyolországban éltem volna egy üdülő övezetben. Végre amerikai emberekkel találkoztam az utcákon. Sokkal barátságosabbak és segítőkészebbek voltak az emberek. Otthonosabbnak éreztem Los Angelest, mint Miamit.
A Miami int'l Airportról indultunk péntek reggel 8 óra felé Ádámmal és Tomival. A repülőút 5 és fél óra volt Miami - Los Angeles között. Arra számítottunk, hogy rossz időnk lesz ezért bekészítettük a kiskabátokat a kézipoggyászainkba. Szerencsére kellemes tavaszias idő volt mikor megérkeztünk és nem volt rá szükségünk. A reptérről egyből az autóbérlőhöz mentünk, ahol egy Ford Mustang várt ránk. Meg kell hagyni fincsi kis hangja volt. Mivel a GPS napi 20 dollár lett volna, így azt nem béreltünk, hanem az az ötletünk támadt, hogy veszünk arra a pár napra egy GPS-t és mielőtt hazamegyünk vissza visszük a boltba és visszakapjuk a pénzt. Sajnos a reptér melletti boltba nem volt erre lehetőség, ezért egy újságból kitépett térkép alapján próbáltunk meg eljutni a Redondo Beachi szállásunkhoz. Felvettem a navigátor szerepét és mondtam Tominak, hogy szerintem merre kellene menni. A vicc az egészben, hogy egy szinte használhatatlan térkép alapján egy hatalmas városban egyből odataláltunk a hotelhez. Mindössze pár méterre a kikötőtöl szálltunk meg. Miután lepakoltunk kerestünk egy boltot, ahol vettünk GPS-t. Az utolsó napon mielőtt indultunk a reptérre visszavittük, de mivel nyitásra mentünk nem volt annyi kézpénzük, hogy vissza tudják fizetni az árát, de az Államokon belül bármely ilyen nevű boltba visszavihetjük és visszaveszik majd. Így is lett... Úgyhogy megspóroltunk cirka 100 dollárt. Este a szálloda előtti parkolóhelyen épp egy autó találkozó volt, csupa csupa régi amerikai autókkal. Nagyon érdekes volt ilyen autókat testközelből látni. Délután még megnéztük a Redondo Beachi partot, de sajnos az idő nem engedte, hogy fürdőruhában suhanjunk végig hab testünkkel a parton. :) Mindenesetre a part maga nekem nagyon tetszett, de a víz kevésbé volt olyan szép, mint itt Miamiban. Igazi Baywatchos feelingem volt mikor kisétáltunk a mólóra.
Másnap már korán reggel felkeltünk, hogy minél hamarabb elkezdhessük a napot. Az első állomásunk Hollywood volt. Megkerestük a Hírességek sétányát, ahol lefényképezkedtünk pár csillaggal és pár őrülttel, akik beöltözve várták a turistákat, hogy lefényképezkedjenek velük. Nagyon kis hangulatos utca, jó érzés volt olyan helyen lenni, amit a TV-ből már jól ismerhetünk. Egy pár percre sztárnak érezheti magát az ember. Megnéztünk 3 múzeumot is ebben az utcában. A vax, a ripley's és a guiness múzeumot. Én valahogy többet vártam volna a viasz múzeumtól, de azért 1x meg lehetett nézni. Nem sokkal messzebb a híres HOLLYWOOD feliratot is megtekinthettük.
Terveink között szerepelt, hogy majd felmászunk a betűkhöz, de sajnos idő hiányában nem vágtunk neki, mivel másfél órás séta lett volna fel a hegyre. Hozzáteszem illegális felmászni oda. :) Ígyhát maradt a távoli fotózkodás. Az út szélén lehetett kapni árusoktól Star Map-et, amiben a sztárok lakhelyei szerepelnek. Megbeszéltük, hogy csak az egyikhez megyünk el. Természetesen Brad Pittet választottam. :) Nagyon szép helyen lakik, egy gyönyörű kerítést láthattunk csak, de azért megérte emiatt is odamenni. :P A nap végén beültünk egy szálloda előtti echte amerikai étterembe. Isteni volt a karamell shake-jük és az étel is, már amennyire az amerikai étel finom lehet.
A 3. napon szintén korán felkeltünk. Az első állomásunk Santa Monica volt, ami arról híres, hogy ott forgatták a Baywatchot. Ha valaki nézte régebben ezt a sorozatot, akkor sejtheti milyen gyönyörű ez a hely. Elképzeltem, ahogy David Hasselhoff végigfut a parton, csodálatos gyepszönyeggel ellátott felső testével és a szemével szugerál, hogy tartsak vele. :D A part olyan volt, mint a filmekben, persze teljesen üresen, ugyanis áprilisban hasonló idő van ott is, mint szerény kis hazánkban. Viszont a szörfparadicsom mivoltából rengeteg szörföst láttunk a hullámra várva. Érdekes volt ugyanis az én meglátásom szerint nem hullámzott az óceán, igaz néha jött a semmiből egy csöppnyi valami, de ők tudják... :P A második állomásunk Malibu beach volt, ahol szintén forgattak Baywatchos jeleneteket. A parton végig elkerített házak voltak, amik cölöpökön álltak a víz felett, persze volt normál strand része is, de oda nem jutottunk le, mert aznapra még terveztünk egy hollywoodi hegymászást és a Universal Studios-t. Ezek közül csak a Universal Studios-ba jutottunk el. Ismét csak a kevés idő miatt.
Nekem ez is nagyon tetszett, bár nem übereli az orlandoi Disney World-öt. Résztvettünk egy studió látogatáson is, ahol különböző forgatási helyszíneken keresztül vittek minket kocsival. Többek között a Született feleségekből híres Lila Akác közön és a Világok harcában lezuhant repülőgép maradványainál. Sajnos egyik helyen sem forgattak éppen. A Liala Akác közben minden növény mű. Egyből az a jelenet jutott eszembe, amikor Mrs. Solis vágja a füvet csak, hogy le ne bukjon a férje előtt, hogy kavar a kertésszel. :) Voltunk pár előadáson is, egy jetskys bemutatón, ahol azt szemléltették, hogy hagyan készül egy akciófilm. Volt ahol a Tomival is szereplők lettünk a showban. Itt a szinkronizálás ügyes bajos dolgait muatták be a közönségnek.Készült is róla videó, amit majd később töltök fel az oldalra. Volt 1-2 dolog amire fel lehetett ülni, ezek közül a legjobban a Mummy-s tetszett a legjobban. Rengeteget nevettünk és végig nagyon jól éreztük magunkat. Viszont nem jutott időnk begint csak megmászni a Hollywood hegyet, ezért maradtunk még zárásig, aztán a Universal Studios előtti híres City Walk utcán sétálgattunk késő estig. Valami elképesztően szép volt ez az utca este. Főleg éttermek és kisebb boltok vannak ebben az utcában és este ki van világítva az egész utca különböző reklámfeliratokkal. Las Vegas utcáihoz tudnám leginkább hasonlítani, persze kisebb kiszerelésben. Este igyekeztünk még éjfél előtt lefeküdni aludni, mert másnap hajnal 5-kor indultunk San Franciscoba.
Universal Studios szereplésünk :)
San Francisco
A 4. nap tehát San Francisco felé vettük az irányt. Először a part mentén szerettünk volna menni, de erről hamar letettünk, mert 9 és fél óra lett volna az út odáig, ígyhát maradt a legrövidebb út, ami ígyis 7 óra volt rövid pihenőkkel együtt. Nem akartam végig aludni az utat, ezért ittam egy cappuchinot és egy energia italt. Amit tudni kell rólam, sosem iszom koffeines italokat, ezért különösen nagy hatással volt rám. Végig beszélgettük az utat, különböző bolondos szöveget énekeltünk a rádióban szóló zenékre. Rátérve az amerikai rádió állomásokra annyit megjegyeznék róla, hogy valami extra sz*r és egyhangú az összes. Körülbelül 10 szám van, amit egész nap nyomnak az adásban és viccen kívül nincs több. Tehát körülbelül 10x hallottuk Justin Timberlake új számát különböző sorrend kombinációkban a bum bum bum és 75. Brazil street számokkal. Mivel CD-t nem vittunk magunkkal, így ki kellett állnunk az önuralom nagyon nehéz próbáját, hogy ne dobjuk ki a rádiót az ablakon. Dél körül megérkeztünk San Franciscoba. Először a Golden Gate hídat néztük meg, amin kétszer át is hajtottunk. Érdekes, hogy odafele ingyenes volt, visszafele meg fizetni kellett útdíjat érte. Ámultam és bámultam mikor megláttam, abszolút olyan, mint a képeken. Nem hiába lett ilyen híres, nekem nagyon tetszett.
Ezután a belvárosba mentünk megnézni azokat a híres nevezetes meredek utcákat. Itt sem csalódtam, tényleg lélegzet elállító volt, hogy létezik ilyen város, ami ennyire a meredek lejtőkre épült. Teljesen olyan volt minden, mint a filmekben. Az emberek menet közben szálltak fel-le a villamosokról. Sosem szokott autóban hányingerem lenni, de itt... Biztos rájátszott az is, hogy nem egy gyenge autó a Mustang, úgyhogy egyszer fent egyszer pedig lent éreztem a gyomrom. A városnézés után az Alcatras börtönt szerettük volna megnézni, de sajnos aznapra már nem volt szabad hely a kompon. Nagyon bántam, hogy nem láttuk, biztos nagyon érdekes lehetett. Végül pedig egy népszerű utcát kerestünk fel 'Ciscoban, ami azért nagyon érdekes, mert végig kacskaringósan megy lefelé. A nevére sajnos már nem emlékszem. Ennyi időnk jutott erre a városra, úgyhogy délután 5-kor visszaindultunk Los Angelesbe. Végig a Tomi vezetett, szegény már a végére nagyon fáradt volt. Mire hazaértünk már éjfél volt. Másnap ismét korán kellett kelnünk, hogy visszavigyük a GPS-t és, hogy elérjük a délben induló gépünket. Hozzáteszem aznap sem tudtunk felmászni a hegyre. :P Mióta itt vagyok Miamiban először éreztem kellemetlennek, hogy vissza kellett jönnöm ide. Valamiért Los Angeles sokkal jobban megérintett. Egyből el is gondolkoztam rajta, hogy iskolát cserélek. Mivel nem kerül semmibe a váltás, és még kapok is vissza pénzt Miamiból, ezért úgy gondoltam miért ne... Mindenképp host familyhez szeretnék menni. Pár napig filóztam, hogy hova menjek. L.A., San Diego vagy New York és végül ma úgy döntöttem Los Angeles mellett maradok., ami a legpozitívabb a dologban, hogy nem mennek hosszútávra előreláthatólag magyarok, úgyhogy kénytelen leszek csak angolul megértetnem magam. Ma elindítottam a folyamatot. Hétfőre kapok választ van e hely és, hogy hol tudnék lakni. Úgy gondoltam május 3-án cserélnék és már ott tudnám kezdeni a hétfőt. Remélem jól döntök és nem lesz baj. A hellyel kapcsolatban már nem érhet meglepetés. Az iskola azon a részen van, ahol megszálltunk, vagyis Redondo beachen, de a host familyk átlagosan 45 percre laknak az iskolától. kíváncsian várom mit tartogat nekem a jövő. Az utolsó 2 hetemet meg szeretném arra használni a suli mellett, hogy bejárom a várost, mert igaz 3 és fél hónapja itt vagyok Miamiban, de több képem van mondjuk Orlandoról, mint Miamiról. Az ember otthon is úgy van vele, hogy mindek fényképezze le a Parlamentet, ha még úgyis ott lesz. Úgyhogy bele kell húznom. :)
Egyenlőre ennyit rólam. Hamarosan megint jelentkezem. Puszika mindenkinek!
Orlandoról is hamarosan beszámolok!
San Francisco utcáin
Golden Gate hídon
